ARTE E VITA; az èn vilàgom

Benvenuti su questo sito; sono felice di condividere le mie opere con voi.

Mi chiamo Claudia Nicoletta, in arte Calus, sono italiana ed ungherese.

Prima di tutto un pensiero, una mia poesia:

 

Elmúlás         

 Pipacsok tükrében nézegeted orcád, 

Egyenlőre boldogság,

de ki tudja meddig tart ez,

örökké tán?

A napok úgy gördülnek egymás után,

mint hold az égen órák után.

 Míg magad teste, lelke,

foglalja gondolataid elmédben,

mi messze száll,

és ez a probléma csak igazán.

Mikor megérted,

már nem anyád fogja kezed, 

hanem sarjad lesi bátoritó,

biztonságot adó kebledet,

Mikor Ő felnötté válásának első jelei érintenek meg,

bizony reménykedsz,

-Ez ugye nem a vèg kezdete?

 Szeretnéd ha mindíg gyermek lenne.

Telnek múlnak a napok,

tán észre sem veszed,

Gyermeked esküvőjét,

unokáid keresztelője követ.

Elméd fárad,

tested gyenge,

lelked elvágyik egy másik helyre.

Lassan saját sírhelyed mi téged betemet,

De a màban ezt nem èrted,

màs foglalkoztatja èleted.

A spirituàlis kapun vissza tèrsz a jelenbe,

És egyszerűen nem teszel màst,

Csak pipacsok tükrében nézegeted orcád. 

(2004)